Tuzsér

Polgármester: Révész László
Polgármesteri hivatal címe: 4623 Tuzsér, Kossuth út. 70.
Telefonszám: 45/ 441-048
Tuzsér honlapja

Földrajzi adatok: Határmenti település a Tisza-folyó mellett, a Bodrogköz kistáj részeként.

Tuzsér története:

Neve eredetére eddig nincs magyarázat. Az 1212-i korai adat lehet, hogy e helyre vonatkozik, de 1270-ben V. István adományából terra Tusért Rajnald comes (vö. Bodon) kapta meg. Tuzséri Benedek tiltakozott a Rozgonyi családbelieknek tett adomány miatt. A család azonban megtartotta, mert 1316-ban Rajnald unokája adományozott belőle egy részt Peres Miklós csicsvai várnagynak. Valamilyen úton, talán az itteni birtokos Tuzséri család révén, a Várdai család (János és fiai 1355-ben) egy részét, a Genshüséra nevű birtokot megszerezte, majd ezt a részt elcserélte Losonczi Dénes unokájával, Tamással. Ez a terület Bezdéd felől esett. A Rozgonyi-részt Rénoldthusérának nevezték. A XV. században Rozgonyi Rajnald leszármazottai még perelnek a Tuzséri családbeliekkel, de 1433-ban Báthori Péter három fia is bírta. A XVI. század közepétől kétségtelenül a Várdai családé; 1588-ban 21 jobbágy lakik benne. 1611-ben Nyáry Pál a Várdai-örökségből királyi adománylevéllel kapta meg. A XVII. században a Várdai-örökség megoszlott a Serédy és a Melith családok között. Serédy Benedek 12 lakott jobbágytelkét a fiscus elkobozta, de felét fiának, Gáspárnak 1687-ben visszaadta. A század végén egy kisnemes birtokosnak, Borsy Pálnak is volt itt néhány jobbágya. A XVIII. századból több birtokosról maradt adat, de a jobbágyfelszabadításkor csak a Lónyay család volt a földesura. Akkor a község 437 lakost számlált. A határába olvadt be Kálonga; nevének eredete bizonytalan. A XIX. században még élő helynév volt, sőt temploma helyét is fel lehetett ismerni. 1347-ben még terra. 1349-ben possessio – ami lehet falu is - , és a Tomaj nb. Tamás perel érte Várdai Jánossal, pedig a várdai káptalan vizsgálata szerint a bezdédi határban levő birtok sohasem volt a Várdaiaké. Ennek ellenére később mégis a Várdaiaké lett, s még a XVII. században is a Várdai-leányok leszármazottai voltak a földesurai. 1500-ben fatemplomát említik, 1556-ban Tuzsérral egyenlő nagyságú hely, 1588-ban 26 lakott jobbágytelek volt rajta. A XVII. század végén pusztulni kezdett, utolsó lakóit Ormos Ferenc gyermekei vitték el Komoróra 1700-ban.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomással rendelkezik.
Elérhetőség közúton: Közvetlenül a 4. számú főútról közelíthető meg.

Teljes lakónépesség: 3508 fő
Munkaképes korú lakosság száma: 1700 fő
Helyben foglalkoztatottak száma: 300 fő
Munkanélküliek száma: 1100 fő

A településen székhellyel rendelkező cégek száma: 7