Fényeslitke

Polgármester: Mártha Mihály Tibor
Polgármesteri hivatal címe: 4621 Fényeslitke, Rákóczi u. 1.
Telefonszám: 45/ 447-011
Fényeslitke honlapja

Földrajzi adatok: Kisvárdával szomszédos település az ÉK-Nyírségben.

Fényeslitke története:

Neve összetétel, első tagja jelző, valószínűleg a fövenyes szó megrövidülése révén keletkezett, a második tagja feltehetően személynév. A Rétköz és a Nyírség szélén, a Tiszához közel eső falu; először egy kelet nélküli (1270-1290 között keletkezett) oklevélben a tőle délre eső Pap birtok határjárása során említik. Néhány évtized múlva már templomáról is tudunk, mert 1317-ben Mihály nevű papja szerepel egy oklevélben. Az első birtokosait nem ismerjük, de a XIII. század végén a határába beolvadt Tölgyes nevű birtokot a Váradi család őse, Aladár fia, László kapta királyi adományként. A következő évtizedekben az egész falu a Váradiak kezén volt, tehát feltehető, hogy a Gut-Keled nemzetség eredeti vagy korán megszerzett birtokai közé tartozott. A XIV-XV. század folyamán állandóan a kisvárdai uradalom tartozéka volt, 1453-ban a legnagyobb falvai közé sorolták, összesen 49 név szerint felsorolt család lakott benne. A Várdai család birtoklása itt 1611-ben megszűnt, a család férfi ágon Várdai Jánossal kihalt, birtokát fiúsított leánya, Katalin kezével bedegi Nyáry Pál és fiai szerezték meg. 1588-ban 54 jobbágycsaládjával még mindig jelentékeny hely; 1618-ból ismerjük a falu másik felének birtokosát is, a másik Várdai-lány férje, Melith Péter személyében. A két birtokosnak összesen 24 jobbágya volt. A XVII. században királyi adománnyal a csicseri Ormos, a Barkóczy és a Bercsényi család, a XVIII. század elején br. Kossovics Márton szereztek belőle részeket. 1716-ban Tolvay Borbála, hogy férje, Krucsay János többszörös házasságtöréséért megbocsásson neki, litkei részbirtokát biztosíték fejében átengedte neki. Az 1720-i országos összeírás szerint 17 lakott jobbágytelke volt. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés során 11 ½ jobbágytelken 24 féltelkes jobbágy, 14 házas és 5 házatlan zsellércsalád élt. A legnagyobb birtokosa Vandernath Gerhard és br. Horváth Józsefné volt, mellettük a Ramocsaházi, a Szőgyén családoknak és a pálos rendnek volt 2-5 jobbágya vagy zsellére. A jobbágykorszak végén a Vandernath-részt a hg. Esterházy család szerezte meg, és a régi birtokosok mellett újként említik az Erős, az Irinyi, az Orosz és Palatic családokat is. (Fényes 1851, III. 34) 1850-ben lakóinak száma 1010 volt; 1870-ben 251 lakóháza és 1862 lakója, határa 4307 kat. hold, 1910-ben 374 háza és 2237 lakosa volt.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomása van (Záhony Nyíregyháza).
Elérhetőség közúton: A 4. számú főút közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Teljes lakónépesség: 2514 fő
Munkaképes korú lakosság száma: 1150 fő
Helyben foglalkoztatottak száma: 82 fő
Munkanélküliek száma: 352 fő

A településen székhellyel rendelkező cégek száma: 4